Szupergyümölcs: melyik kerül a tányérra?

sárgadinnye 2Napjainkban az már közismert tény, hogy a gyümölcsök, zöldségek egészségesek. Azt, hogy számos betegség prevenciója terén kedvező hatásúak, egyre több vizsgálat igazolja. Abrankó László, a Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Kar (SZIE ÉTK) Alkalmazott Kémia Tanszék tanszékvezetőjénekkutatásai szerint azonban az egészségmegőrző hatás nem csak a gyümölcsfogyasztás mennyiségén múlik. Számít az is, hogy milyen gyümölcsöt, vagy az adott gyümölcsnek melyik fajtáját fogyasztjuk.

A hazai szakember és kollégái által kidolgozott új megközelítés lényege, hogy kifejezetten javasolják az úgynevezett szupergyümölcsök fogyasztását. Kimutatták azt is, hogy ugyanazon faj eltérő fajtái (genotípusai) között jelentős mértékű különbségek lehetnek aszerint, mennyi jótékony hatású vegyületet és milyen mennyiségben tartalmaznak. A szupergyümölcsök azok, amelyek számottevően gazdagabbak ezekben a kedvező vegyületekben.
görögdinnye 2– Igazoltuk, hogy nemcsak néhány bogyós és trópusi gyümölcs tekinthető szupergyümölcsnek, hanem a csonthéjas gyümölcsök (cseresznye, meggy, kajszi, szilva) bizonyos genotípusai is. Ezek valóban markánsabb fiziológiai hatást gyakorolnak – mondta el Abrankó László. Kifejtette, hogy ez elsősorban a gyümölcsök héjában és húsában található polifenolos vegyületeknek köszönhető. Vizsgálataik rávilágítottak, hogy bizonyos fajták, genotípusok összes polifenol-tartalma jelentősen meghaladja a többi fajtára jellemző értékeket. Ez egy stabil, genetikailag meghatározott tulajdonság, a gyümölcs egy fix jellemzője, amit az időjárási különbségek és egyéb külső tényezők csak kis mértékben befolyásolnak. Az eredményeik újdonsága abban rejlik, hogy bizonyítják, a különböző polifenol-tartalom eltérő fiziológiai hatást vált ki.
A társadalom egészségügyi állapotának javítása érdekében a gyümölcsfogyasztás általános fokozása mellett a jövőben alternatívát jelenthet a “szupergyümölcs” fogalommal jellemezhető megközelítés: olyan gyümölcsök fogyasztása, melyek egészségvédő anyagokból számottevően nagyobb mennyiséget tartalmaznak. Abrankó Lászlóék eredményeiből egyértelműen látszik, hogy ezeknek a kiválasztott fajtáknak mint „szupergyümölcsöknek”, alapvető szerepük lehet egy egészségtámogató étrend kialakításakor.

SzilvaA szilva

Abrankó László szerint nem véletlen, hogy szilvából érdemes sokat ennünk, hiszen a szilva táplálkozás-élettani szempontból is nagyon értékes gyümölcs, jelentős mennyiségben tartalmaz élelmi rostot, szorbitolt, K-vitamint, klorogénsavat és káliumot – természetesen az egyes fajták és az érettségi állapot ezek mennyiségét kisebb-nagyobb mértékben befolyásolja.
A szorbitolnak és a rostoknak köszönhető a szilva egyik legközismertebb, tudományosan is alátámasztott élettani hatása, a laxatív (hashajtó) hatás, amely – mint természetes módszer – már egészen kicsi kortól alkalmazható. A K-vitamin és a kálium együttes hatása miatt a szilva fogyasztása hozzájárulhat az egészséges csontozat megőrzéséhez és az érfalfunkciók javításához, azaz a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentéséhez. Sokan nem tudják, de a szilvának van még egy fantasztikus hatása: elősegíti az elhízás elkerülését. A szilva polifenol, azon belül a klorogénsav-tartalma a kávé után a legmagasabb, ugyanakkor a kávé koffein-tartalma ellene hat valamennyire a klorogénsavnak, míg a szilvánál ez nem következik be, ezért igazi szupergyümölcs. A szakember elmondta, hogy az egyes szilvafajták klorogénsav-tartalmának vizsgálatára programot dolgoztak ki.

SárgadinnyeA sárgadinnye

Bár sokan nem tudják, de a sárgadinnye igazi vitaminforrás, amely magas rost- és víztartalma miatt a fogyókúrába is jól beilleszthető. A-, B1-, B2-vitamint tartalmaz, a szervezet C-vitamin szükségletét pedig napi 1-2 szelet elfogyasztása fedezi. Kalóriatartalma alacsony, de szénhidráttartalma magas, odafigyeléssel kell fogyasztani és főként desszertként ajánlott. A nyári hőségben kiváló folyadékpótlást jelent a szervezet számára, hiszen 90-95%-a víz. Magas rosttartalma segíti az emésztési folyamatokat, rendszeres fogyasztása helyreállítja a gyomor- és a bélműködést. Ásványi anyagok tekintetében a sárgadinnye rendszeres fogyasztásával fedezhető a szervezet napi ásványianyag-igénye. Bőven található benne: foszfor, vas, nátrium, kálium, de tartalmaz folsavat és magnéziumot is.
A sárgadinnye gazdag karotinoidokban is, amelyek antioxidánsként viselkednek, ezért csökkenthetik a rák bizonyos fajtáinak kockázatát, a szív- és érrendszeri betegségek előfordulási arányát, és jó hatással vannak a vér koleszterinszintjére. Emellett a C-vitaminnal együtt fogyasztott nagyobb mennyiségű béta-karotin a szürkehályog megelőzésében játszik szerepet, illetve az emberi szervezet szükség esetén A-vitaminná alakítja a látás és a bőr egészségéért.

GörögdinnyeA görögdinnye

A görögdinnyének szintén jelentős egészségmegóvó szerep tulajdonítható, amely elsősorban a likopinnek köszönhető. A likopin antioxidáns-hatásának köszönhetően hozzájárul a bőr UV-védelméhez, a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek megelőzéséhez. Emellett magas az A-, B6- és C-vitamin tartalma is. Ásványi anyagok közül kálcium, vas, magnézium és kálium vonatkozásában még az almát is felülmúlja. Kalóriaszegény, zsír- és sómentes, így a fogyókúrába szintén jól beilleszthető.
A nyári folyadékpótláshoz jól alkalmazható a sárgadinnye mellett a görögdinnye is, hiszen 92%-a víz, a benne található mikroelemek pedig nélkülözhetetlenek a szervezet megfelelő vízháztartásának fenntartásához. Víz- és antioxidáns-tartalma edzés után segít a regenerálódásban, aminosav-tartalma pedig az izomláz megelőzésében. Sőt, a benne rejlő aminosav miatt a görögdinnye természetes potencianövelő.

Gondoltad volna?
Valójában a görögdinnye és a sárgadinnye is a tökfélék családjába tartozik, így a biológusok zöldségként tartják számon, bár a köztudatban gyümölcsként fogyasztjuk mindkettőt.

http://www.frutti-veggi.hu

Támogatott megjelenés (x)

logok