A napsugár érintése

Hétfőn fehér bőr, sápadt lábak, hószínű karok, kedden rákvörös nyakak, szerdán hámló orrok… Az idei hosszú tél után jött hirtelen nyár nem sok időt adott az átmenetre, és sokan abba a hibába esnek, hogy minél gyorsabban beszerezzék az áhított barna színt. Ilyenkor hajlamosak vagyunk legyinteni a figyelmeztetésekre, hiszen ki emlékszik már a tavalyi leégés fájdalmára és ki gondol rá, hogy mi lesz a bőrével évtizedek múlva. Ráadásul a napozásról még most is rengeteg tévhit kering. Mi most megcáfoljuk a leggyakoribbakat.

 

 


1. Ahhoz, hogy lebarnuljunk, először muszáj egy kicsit lepirulnunk
Ez bizony nagy butaság, a bőr vörösödése ugyanis a bőrsejtek DNS-ének károsodását jelzi. Az UV-sugarak mélyen behatolnak a bőrbe és roncsolják a bőrsejtek DNS-ét, a károsodott sejtekben pedig nagyobb a mutáció és a kontrollálhatatlan sejtosztódás kockázata, ami a bőr tumoros elfajulásához vezethet. A szeplősek és világos bőrűek hajlamosabbak a leégésre, így náluk jóval nagyobb a bőrsejtek károsodásának rizikója.
2. A kellő D-vitamin termeléshez hosszú órákon keresztül kell napoznunk
A szervezetünkben napfény hatására termelődő D-vitamin valóban elengedhetetlenül fontos, azonban előállításához nincs szükség arra, hogy szénné égessük magunkat a napon. Természetesen töltsünk minél több időt a szabadban, de mindig védekezzünk a bőrrák kockázatával járó napégéssel szemben. A szervezetnek nyáron napi 15-20 perc elég ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű D-vitaminhoz jusson.
3. Nagyobb a valószínűsége hogy nyaralás közben égünk le, mint otthon
Nos, ez sem teljesen igaz, hiszen a vakációra rendszerint alaposan felkészülünk, és olyankor nagyobb valószínűséggel használunk naptejet is. Általában tehát nem a tengerparti nyaraláskor égünk le, hanem akkor, amikor arra a legkevésbé számítunk, például otthon a kerti munkálatok közben, egy szabadtéri meccsen, a parkban vagy épp a belvárosban sétálgatva.
4. Önbarnítókkal nincs szükségünk fényvédőkrémre
Néhány önbarnító valóban tartalmaz némi fényvédőt, ám a védő hatás csak a krém felhordását követő pár óráig tart, azaz a pigmenttermelés beindulása előtt elmúlik. Fényvédő készítmények nélkül tehát az önbarnító krémek használói sem kerülhetik el a leégést.
5. Ha a bőr kissé megpirul, az még nem leégés, csupán a barnulási folyamat része
Ahhoz, hogy a bőrünk megégjen, nem kell feltétlenül rákvörösnek, hámlónak vagy hólyagosnak lennie. Ha a vörös bármely árnyalatában, akár rózsaszínűen elszíneződik a napfény hatására, akkor bizony megégett. A bőr azért piros és forró, mert a sérült bőrfelület vérerei megduzzadnak, így a vér a károsodott szövetekhez tolul. A szervezet immunsejteket küld a károsodást szenvedett területekre, a sejtekben gyulladáskeltő fehérjék szabadulnak fel, tehát a leégés valójában egy bőrgyulladás. A napégette bőr a gyulladás miatt duzzad meg.
6. Naptejjel sosem barnulunk le rendesen
A bőrgyógyászok szerint minél nagyobb a faktorszám, annál jobb, de 15 faktoros krémeknél gyengébbeket semmiképp sem javasolnak. Azonban sem a 15, sem az 50 faktoros krém nem védi meg bőrünket, ha nem használjuk megfelelően. Hogy mit jelent ez? Nos, a szakértők szerint egy átlagos testalkatú, utcai ruhába öltözött ember számára két teáskanálnyi naptej szükséges az arc, a nyak és a karok védelmére és két evőkanálnyi, ha az illető fürdőruhát visel.
Tévúton jár, aki azt hiszi, hogy egy leheletnyi réteg fényvédőkrém is elég, mert attól fél, hogy a túlságosan vastagon felhordott naptej megakadályozza a hőn áhított barnaságot. A fényvédő krémeket a víz és az izzadság könnyen lemossa a bőrről, ezért a megfelelő adaggal időközönként újra és újra be kell kennünk magunkat. Sokan épp azért égnek le, mert azt hiszik, ha magas faktorszámú naptejet használnak, azt elég egyszer felkenni a bőrükre. A magas faktorszámú naptej sokszor hamis biztonságérzetet ad, ám valójában nem létezik olyan fényvédőkrém vagy faktorszám, ami hosszú órákon át 100%-os védelmet nyújt az UV-sugarakkal szemben. Épp ezért faktorszám ide vagy oda, a déli napsütésben inkább húzódjunk árnyékba, a leégésre leginkább hajlamos testrészeinket pedig védjük megfelelő ruházattal: a vállunkra terítsünk kendőt, arcbőrünk szépségének megóvása érdekében napozás közben hordjunk sapkát vagy kalapot.
7. Árnyékban nem kell a fényvédelem
Az UV-sugárzás a felületekről visszaverődve árnyékban is elér minket, így ott is le tudunk barnulni, sőt, égni is. Így bizony az árnyékban is kell a fényvédők használatára gondolni.

Ha a bőr a vörös bármely árnyalatában, akár rózsaszínűen elszíneződik a napfény hatására, akkor bizony megégett!

Színért színt
A színes zöldségek és gyümölcsök nem csupán egészségesek és szépek, de gyönyörű barna bőrről is gondoskodnak. Színesítsd meg a nyári salátaidat, a bőröd is meghálálja!

SÁRGA: a sárgabarack, -dinnye, sárga szőlő, sütőtök, paprika, sárgarépa magas béta-karotin tartalmával gondoskodik az egészséges barnulásról. A belőle keletkező A-vitamin véd a szabad gyökök hatásával szemben, lassítja az öregedést, védi a hám épségét. Ha száraz a bőröd, gyanakodhatsz ennek a vitaminnak hiányára is, amely ráadásul a májfoltok kialakulását is gátolja.

HALVÁNYBARNA: az olajos magvak E-vitamin tartalma igazi fiatalító bomba, az egyik leghatékonyabb antioxidáns. Gyulladáscsökkentő hatása az esetleges leégések esetén is hatásos, de a tág pórusú, problémás bőrnek is jót tesz. Növényi olajokban, csírákban is előfordul.

ZÖLD: kedvencünk, a C-vitamin a harmadik nagyágyú az egészséges bőrért folytatott csatában. Szintén antioxidáns, a kollagéntermelést is serkenti, így a bőr rugalmassága is tovább megmarad. A bőr öregedését is lassítja, így később jelennek meg a mélyebb ráncok. Halványítja a napfény okozta pigmentfoltokat, csökkenti a zsírosságot. A zöldpaprika, a citrusfélék, a kivi a legjobb forrásai.

AMI ÉPPEN NEM SEGÍT…
Vannak olyan ételek, anyagok, gyógyszerek, amelyek kifejezetten fényérzékennyé teszik a bőrt. Ilyenek egyes antibiotikumok, nyugtatók, gyulladásgátlók, de a parfümök egy része is kiválthat sötét foltokat a napfény hatására. Az ételek közül a petrezselyem, zeller, paszternák és más zöldségfélék is okozhatnak fényérzékenységet.