A bennünk élő világ

Probiotikum, hasznos baktériumok, barátságos mikroorganizmusok. Néhány éve még ismeretlenek voltak, de ma már sok mindent tudunk róluk. Azt is tudtad, hogy az elhízásért is felelhetnek?

 Szervezetünk normál flórája, a mikrobiom a testünkben és a testünkön élő milliárdnyi baktériumból, vírusokból, gombákból és protozoonokból épül fel. A mikrobiom organizmusai ideális esetben ártalmatlanok, sőt nélkülözhetetlenek az egészségünkhöz, ám ha a normál flóra egyensúlya felborul, ezek az apró élőlények akár az életünkre is törhetnek.

Nem csak a gének fontosak!
Az elmúlt évek kutatásai során kiderült, hogy a bélflóra organizmusai kulcsfontosságú vitaminokkal látják el a szervezetet, segítenek megküzdeni a veszélyes patogénekkel, fenntartják az immunrendszer egyensúlyát, sőt mivel az általunk elfogyasztott ételekből kalóriát vonnak el, még a testsúlyunkat és az anyagcserénket is befolyásolják. Épp ezért rendkívül fontos, hogy szervezetünk mikrobiális flórája egyensúlyban legyen. A testünkben élő hihetetlen számú bakteriális sejt arra is utal, hogy pusztán a genetikai kód nem ad megfelelő képet egészségünkről, e mellett más tényezőket, például ezt a gazdag mikroflórát is vizsgálni kell.
Az orr és szájüregben, a bőrön, a mandulákon, a tüdőben, a bélrendszerben és a genitáliákban élő humán mikroflórát alkotó fajok jelenléte és gyakorisága egyénenként változik, az adott személy étrendjétől, lakhelyétől és kórtörténetétől függően. Természetesen az öröklődés is szerepet játszik, mivel a mikrobiális mintázat anyáról gyermekre öröklődik. A mikrobiom egyensúlyzavara kulcsfontosságú biológiai rendszerek, az immunrendszer és az anyagcsere működését befolyásolja.
● A bélflóra egyensúlyának felborulása különböző anyagcsere betegségekkel függ össze, mint például az elhízás, a Crohn-betegség és a colitis (nem specifikus gyulladásos bélbetegségek két formája).
● Emellett az asztmát okozó gyulladásos reakciókkal, és számos antibiotikum rezisztens fertőzéssel is kapcsolatban áll, és a kutatások során egyre több betegségről és egészségügyi problémáról derül ki, hogy a szervezet mikroflórájának egyensúlyzavarára vezethető vissza.
Jó hír, hogy bár a génjeinket nem válogathatjuk meg, megfelelő táplálkozással, megfontolt antibiotikum használattal, sőt újszerű orvosi beavatkozásokkal is megváltoztathatjuk testünk mikroflórájának összetételét.
Ha testünkben normál baktérium közösség és egészséges ökológia uralkodik, minden a legnagyobb rendben. Az orvosok célja, hogy megtudják, mi a lehető legoptimálisabb egyensúly, és ez az egyensúly miként szenvedhet zavart. Ezt a két dolgot mindenképp ki kell deríteni ahhoz, hogy az egyensúlyzavart képesek legyünk helyreállítani.

Úgy tűnik, az egyik ember bármennyit eszik, sovány marad, a másik pedig még a víztől is hízik.

Az immunrendszerünk barátai
Az egészség szempontjából a mikrobiom alapvető szerepe az immunrendszer hatékony működésének fenntartása. Az immunrendszer és a mikroflóra kapcsolatának jelentősége akkor keltette fel a tudósok figyelmét, amikor néhány évvel ezelőtt élő organizmusok által termelt természetes gyógyszereket, köztük antibiotikumokat és kemoterápiás szereket tanulmányoztak. Gyógyszer előállításra alkalmas „természetes” jelölteket keresetek, ezért megvizsgálták a már jelenleg is gyógyszergyártásra használt mikroorganizmusok DNS-ét, majd hasonló DNS után kutattak más organizmusokban, köztük a humán flóra mikrobáiban is. Azt tapasztalták, hogy a humán mikrobiom a gyógyszerekhez használt mikroorganizmusok DNS-éhez hasonló kódokkal rendelkező géneket hordoz, tehát a bennünk élő organizmusok különösen a szájüregben, a bélrendszerben és a vaginában már eddig is protektív szerepet töltöttek be.
Ezen hasznos mikrobák hiányában jelentősen emelkedne a fertőzések kockázata. Rájöttek arra, hogy a mikroflóra sajátos párbeszédet folytat az behatoló kórokozók felismeréséért és megtámadásáért felelős T-sejtekkel. A testi sejtek felszínén található bizonyos fehérjéknek köszönhetően a T-sejtek felismerik, és sértetlenül hagyják a humán sejteket. A mikroflóra hasznos baktériumai hasonló módon kommunikálnak a T-sejtekkel és ráveszik őket arra, hogy még keményebben dolgozzanak. A kutatók abban bíznak, hogy végül sikerül megfejteniük a humán mikroflóra nyelvét, ami lehetőséget nyújthat jóval kifinomultabb terápiás módszerek kifejlesztéséhez.

Az elhízás gyökerei
Az immunitás mellett a kutatók már tanulmányozzák a mikroflóra és az anyagcsere betegségek, például az elhízás és a cukorbetegség kapcsolatát is. A legtöbben azt hiszik, hogy az elhízás pusztán a táplálkozás és az energiafelhasználás következménye, ám úgy tűnik, az egyik ember bármennyit eszik, sovány marad, a másik pedig még a víztől is hízik. Ilyenkor gyakran a bélflóra összetételében kell keresnünk az okot.

Ám az utóbbi évek kutatásai alapján az elhízott emberekben bizonyos baktériumtörzsek aránya magasabb. Egérkísérletekből úgy tűnik, csupán a baktériumtörzsek segítségével lehet befolyásolni a súlyproblémákat. A jelenség lényege, hogy az egyes, bélflórában élő baktériumok nem azonos hatásfokkal dolgozzák fel az elfogyasztott ételeket. Az elhízással összefüggő baktériumoknak kevés ételre van szükségük a reprodukcióhoz, ezért jóval több kalóriát szállítanak a szervezethez. A karcsúságot biztosító baktériumoknak ellenben sok kalóriára van szükségük, így kevesebb zsírt hagynak a szervezetnek, ami jelentősen fokozza az anyagcserét.

A bélflóra helyreállítása
Köztudott, hogy a hosszú távú antibiotikum kúra az ártalmas és a hasznos baktériumokat válogatás nélkül kisepri a szervezetből. Ma már a legtöbb esetben az orvos is felhívja a figyelmet ilyen esetekben a pro- és prebiotikumok fogyasztására, hogy a kárt minimalizálják.
A pre és probiotikum kúra még azoknál a betegeknek is hasznos, akik ugyan nem részesültek antibiotikum terápiában, ám kimerültnek, betegnek érzik magukat. A probiotikumok olyan anyagokat termelnek, melyek megelőzik a bélben az ártalmas baktériumok és az élesztőgombák megtelepedését. Ezek mikroorganizmusok ugyanis tejsavat, toxinokat és hidrogén-peroxidot termelnek, amitől a beteg rosszul érzi magát. Egészséges étkezéssel jelentős terápiás hatást gyakorolhatunk a bélflóra egészségére, cukor és finomított szénhidrátokat tartalmazó ételek, például a búzaliszt fogyasztása nem javasolt.

Számos szakértő dolgozik a humán mikrobiom kezelésének és manipulálásának problémáján. Az antibiotikumok rendkívül fontos gyógyszerek, melyek már számtalan életet mentettek meg, ám a jövőben remélhetőleg jóval gyakoribbá válnak a kórokozó specifikus antibiotikum terápiák, melyek megkímélik a hasznos baktériumokat.

Szöveg: Erdélyi Mariann