Laktóz háború

Tudtad, hogy egyes kontinenseken a laktóz érzékenység számít a normális állapotnak? Ez azonban nálunk nem így van, ezért nem árt, ha odafigyelsz a jelekre!

 

Puffadás, hasi görcs, hasi fájdalom, felfújódás, „gázosodás”, hasmenés…. ugye ismerősek ezek a tünetek? Mindannyian tapasztaltuk már magunkon is, akár egy egyszeri gyomorrontás kapcsán, de fontos tudnunk, hogy akár komolyabb betegségek tünetei is lehetnek, sőt rossz idegállapot, nagyfokú stressz késérő szerepét is betölthetik.
Hogy mi állhat valójában ezen panaszok mögött, azt bizony fontos kiderítenünk, hiszen súlyos betegséget előzhetünk meg a felismeréssel, és kezeléssel, vagy akár csak egy diétával megszüntethetjük a sok-sok kellemetlen tünetet.

Ha gondot okoz a tej…
Mi is valójában a laktózérzékenység vagy orvosi néven laktóz intolerancia? Nem más, mint a tejben vagy más tejtermékekben levő egyfajta cukorféle lebontásának képtelensége, melyet a lebontáshoz szükséges laktáz nevű enzim hiánya vagy csökkent szintje okoz. A belekbe kerülő megemésztetlen cukor erjedése révén gázképződés történik, a belek feszülnek, görcsölnek, puffadtak leszünk, kellemetlen szélképződés indul meg, illetve hasmenés alakul ki. Ha kihagyjuk a tejtermékek fogyasztását az étrendünkből, a tünetek megszűnnek.

TUDTAD? A laktóz érzékenység nem keverhető össze a „tejallergiával”, más néven a tejfehérje allergiával (itt nem cukor lebontási folyamat a probléma, hanem az immunrendszernek a tej proteinjeire adott rendellenes immunválasza).

Sajtot ehetek, tejet nem ihatok?
Bizonyos tejtermékek között is különbség van: míg az egyik fajta tejterméket jobban toleráljuk, a másiktól heves tünetek jelentkeznek. Ennek az az oka, hogy a különböző tejtermékeknek más és más a laktóz tartalma.
• Az emberi tejnek a legnagyobb (kb. 8-9 %).
• Vajkészítésnél elválasztják a tej víztartalmát zsírtartalmától. Tekintettel arra, hogy a laktóz vízben oldódik, csak kismértékben lesz jelen a vajban.
• Joghurtnál is hasonló a helyzet, ugyanis itt a joghurtok elkészítéséhez használt baktériumok laktázt is termelnek, így kevésbé okoz tüneteket.
• A sajtok készítésekor a fermentáció és a magasabb zsírtartalom kisebb laktóz tartalommal társul, sőt a két évnél is hosszabb érlelési folyamat során a laktóz tartalom nullára csökken, így ezeket is jobban toleráljuk.
• Jégkrémek és tejfölök, ha a joghurthoz hasonlóan készítik őket, kevésbé okoznak panaszt a laktóz érzékenyeknek.

FONTOS!
A laktóz számos – nem tejtermék – élelmiszerben is megtalálható, mivel adalékanyagként széles körben használják (pl. virslik, felvágottak, húsleveskocka, kenyér, stb.).

Mitől lehetek laktózérzékeny?
1. Lehet veleszületett: ez egy nagyon ritka genetikai rendellenesség, mely megakadályozza a laktáz enzim termelését. Már a születéskor jelentkezik, a csecsemőkor korai szakaszában diagnosztizálják.
2. Lehet elsődleges: akkor jelentkezik, ha valaki tejterméket nem fogyasztó társadalmakban nő fel (pl. ázsiai és afrikai országban).
3. Lehet másodlagos: bél nyálkahártya károsodás következtében alakul ki – így pl. bélgyulladás, bélfertőzés, gyulladásos bélbetegségek és lisztérzékenység következtében (ez csak időleges forma, mivel a bélflóra visszaállítása után a tünetek megszűnnek).

Adatok a nagyvilágból – adaptáció és genetika
Talán meglepő a következő kijelentés, de világviszonylatban olyan nagy a laktóz érzékenyek aránya, hogy ennek alapján ez normális állapotnak tekinthető. Vannak persze területi megoszlási különbségek:
Egyes számítások szerint a felnőtt lakosság 70%-a érintett, a tejcukor teljes lebontására nem képes. Ez az arány Észak-Európában 10-15, Közép-Európában 30, Dél-Európában 71%, ázsiai, afrikai országokban akár 90% körüli is lehet. Magyarországon pontos felmérés nem ismert, de egyes adatok szerint 15-20 %, más adatok szerint 30-40 százalék érintett felnőttkorban.
Azokban az emberi közösségekben, ahol nem fogyasztanak tejet, a tejcukrot bontó laktáz enzim aktivitása az első négy életév során jelentős mértékben, megközelítőleg 90%-kal csökken. Ez jellemzi a világon élő emberek nagy hányadát, melynek következtében felnőtt korra az enzim jelentős százaléka inaktívvá válik.
Ezen alkalmazkodási mechanizmus mellett van egy genetikai oka is a laktóz intoleranciának. Egyes népcsoportoknál olyan mutáció zajlott le, amely a tejcukor bontó enzim inaktivitásáért felelős gén működését állította le. Ezek az emberek felnőtt korukban is korlátlan tejfogyasztásra alkalmasak. A genetikai és adaptációs vonal szövevényes egymásra hatása eredményezi az egyes embereknél meglévő állapotot.

Hogyan ismerhető fel?
1. Orvosi fizikális vizsgálat: típusos panaszok mellett puffadt, gázos belek, gyors bélmozgások.
2. Laboratóriumi vizsgálat – széklet vizsgálat: széklet pH-ja savas az erjedés következtében, és laktóz mutatható ki benne.
3. Terheléses vizsgálat: tejtermék fogyasztása (terhelés) után a klinikai tünetek megjelenése várható, majd a tejtermékek megvonásával a tünetek megszűnnek.
4. Hidrogén-kilégzési teszt: éjszakai éhezést követően 50 gramm, vízben oldott laktózt szükséges meginni. Laktáz enzim hiányában a laktóz nem emésztődik meg, a bélrendszer baktériumai bontják le, és hidrogént termelnek. Ezt a kilélegzett levegőben a klinikai gázok mérésére szolgáló kromatográffal ki lehet mutatni.
5. A bél szövettani vizsgálata: a pozitív hidrogén kilégzéses teszt megerősítésére szolgálhat (ezt csak ritkán alkalmazzák).
6. Vérből genetikai vizsgálat.

Miért fontos kezelni?
Tejet és tejtermékeket nem fogyasztó társadalmakban a laktóz érzékenység általában nem jelent kezelendő problémát. Gyermekkorban a fel nem ismert vagy elhanyagolt esetekben az elégtelen felszívódás testi, szellemi visszamaradást, tanulási nehézségeket, viselkedészavarokat is okozhat. Hiánybetegségek, a fertőző betegségekkel szemben fokozott érzékenység, csökkent fizikai és szellemi teljesítőképesség is jelentkezhet.
Felnőttkorban jelentős kényelmetlenséget, mindennapos panaszokat okozhat, így kezelése a tünetek előfordulásának és súlyosságának minimalizálásából áll: a laktóz kerülése (tejmentes diéta), a táplálékbevitel megváltoztatása (fehérje-, kalcium és D-vitamin pótlása), enzim-helyettesítő tabletta használata (segít a laktóz tartalmú ételek lebontásában). Fel nem ismert, elhanyagolt esetekben a rossz közérzet rossz hangulatot, pszichés elváltozásokat is okozhat. A kezelés tehát fontos egészségünk, jólétünk, jó közérzetünk, jó hangulatunk megóvása, fenntartása érdekében.
A fenti panaszok, tünetek jelentkezése esetén tehát forduljunk háziorvosunkhoz, aki segít a diagnózis felállításában, indokolt esetben gastroenterológushoz utal. Ne éljünk tartós panaszokkal! Keressük a diagnózist és a megoldást szakember segítségével! Ne az öngyógyítást válasszuk!

Kerüljük a laktózt!
• Laktóz lehet minden olyan ételben, amelynek összetevői között a tejsavó, tejsavópor, tejpor, tejszín, író, írópor szerepel. Ezek gyakran a már említett felvágottak mellett margarinok, szeletelt kenyér, müzli, burgonyaszirom, a szárított gyümölcs, feldolgozott ételek, gyógykészítmények, készételek, húshelyettesítők, fehérjekiegészítők összetevői is. Például a fogyókúrás italporok nagy százaléka tartalmazza őket.
• A kóser ételek közül a pareve jelzésűek tejmentesek.
• Az ázsiai konyha szinte semmilyen mennyiségben nem tartalmaz laktózt.
• A más táplálékkal együtt fogyasztott tej vagy tejtermékek lassabban ürülnek ki a gyomorból, így a szervezet jobban emészti őket. Szintén érdemes figyelni arra, hogy a magasabb zsírtartalmú, lehetőleg nem hideg, hanem legalább langyos tej is jobban tolerálható.
• A túró tejcukor tartalma magas, azonban az érett sajtok már csak kis mennyiségben tartalmaznak tejcukrot. Választhatunk penésszel érő sajtokat is, ezekben a többi értékes tápanyag megőrződik.
• A kefírek és joghurtok enzimtartalmuk miatt jól emészthetők.

Szöveg: Dr. Jakab Csilla belgyógyász, endokrinológus főorvos