Hideg verejték és társai

Számolj le az izzadással!
Bár a melegebb napokon legszívesebben száműznéd az izzadást, tudnod kell róla, hogy létfontosságú folyamatról van szó. Ne magát a folyamatot kárhoztasd, hanem lépj fel hatékonyan a test bizonyos hajlataiban keletkezett kellemetlen testszagok ellen!

 

Az izzadást genetikai és hormonális faktorok is jelentõsen befolyásolják, de fûszeres ételek fogyasztása, számos élvezeti szer (pl. alkohol, dohányzás) használata, gyógyszer mellékhatása és többféle betegség is növelheti az izzadás mértékét.

AZ ÉLETMENTÕ ÉS A KÍNOS
A verejtékmirigyeknek két fajtája van. Az egyik csoportba tartoznak a külsõ hallójárat kivételével a bõrön mindenhol megtalálható ún. ekrin mirigyek. Ez a 2-4 millió verejtékmirigy szagtalan verejtéket bocsájt ki, szerepük elengedhetetlen a testhõmérséklet szabályozásában. Egy forró nyári napon több liternyi vizet is veszíthetsz az izzadás révén – és ez teljesen természetes.
Ezt a fajta izzadást nem szabad meggátolni, inkább az elveszített folyadék/víz és ásványi sók egyenletes és rendszeres pótlására kell törekedned.
A verejtékmirigyek másik típusát az apokrin mirigyek képviselik, amelyek nagy számban a hónaljban és a genitáliák tájékán találhatók, és amelyeknek a mûködése kamaszkorban kapcsol turbó üzemmódba. Mindazok a tényezõk, amelyek fokozott adrenalin termeléssel járnak, pl. a munkahelyi kínos, stresszes szituációk, randevúk, vizsgák, serkentik ezeknek a testszagért felelõs mirigyeknek a mûködését. Ez a fajta verejtékezés az, ami szinte mindenkit zavar. Jellemzõen hirtelen lép fel, ismerõs az idevágó mondás is, miszerint egy pillanat alatt kiver a verejték, és mindez független a külsõ hõmérséklettõl.
Bárkit kellemetlen helyzetbe hozhat egy hónaljban izzadságfoltos póló vagy mindenkinek kínos perceket szerezhet a kellemetlen testszag. Jó hír, hogy lehet tenni ellene!

Azt, hogy neked melyik izzadásgátló készítmény válik be a legjobban, csak te tudod kiválasztani. Próbálkozz!

TEHETSZ ELLENE!
Tény, hogy a férfiak erõsebben izzadnak, mint a nõk, mégis a nõket zavarja jobban a verejtékezés ténye, és õk azok, akik emiatt jellemzõen több dezodort is vásárolnak. Nem könnyû azonban a széles kínálatból a választás, és jó tisztában lenni néhány alapvetõ ismerettel.
- Alkalmas hatóanyagokkal, kozmetikai összetevõkkel több ponton be lehet avatkozni a folyamatba. Egyrészt csökkenthetõ, gátolható a verejtékezés, másrészt a kibocsájtott verejték baktériumok általi átalakítása, elbontása akadályozható meg, ugyanis a verejték kellemetlen szagáért a nedves, zárt testhajlatokban (így pl. a hónaljban) elszaporodó baktériumok a felelõsek. Emellett, elfedõ hatású készítmények is vannak, amelyek ugyan egyik elõbbi lépést sem akadályozzák, de egy erõs, penetráns illattal próbálják legyûrni az izzadságszagot – több-kevesebb sikerrel.
- Az izzadás mértékét csökkentõ leghatásosabb anyagok az alumínium-sók. Az összetevõk között a vízben oldódó alumínium-só általában alumínium-kloridként szerepel a névlistán. Az alumínium-sók összehúzó hatással rendelkeznek, és a verejtékmirigyek kivezetõ nyílásait beszûkítve az izzadás mértékét csökkentik. Az alumínium-sók olyan mértékben hatásos szerek, hogy a kóros mértékû izzadás kezelésére az orvosok gyógyszertárban – vény nélkül is – kapható alumínium-kloridos oldatot javasolnak.
Az alumínium-sók azonban támadások össztüzébe kerültek az elmúlt években és használatukat a mellrák kialakulá-sának fokozott rizikójával hozták összefüggésbe. Az Amerikai Rák Társaság (American Cancer Society) és számos tudományos szervezet egyaránt a tévhitek eloszlatására törekszik. Megnyugtató tudni, hogy jelenleg nem áll rendelkezésre olyan tanulmány, vagy széleskörû epidemiológiai vizsgálat, amely alátámasztaná a mellrák és az alumínium-sók közötti esetleges ok-okozati kapcsolatot. Az alumínium-sókat tartalmazó készítmények ép (nem sérült, vérzõ, heges) bõrön való elõírásszerû használata biztonságosnak tekinthetõ.
- Az alumínium mentesként hirdetett készítmények sok esetben fertõtlenítõ, baktériumölõ hatású anyagokat tartalmaznak, pl. triklozánt. A triklozán a baktériumok adott bõrfelületen
való elszaporodását gátolja, azonban arra érzékeny egyéneknél allergiás reakciót is kiválthat.
- Az izzadásgátló készítmények alkoholtartalma is az alkohol enyhe fertõtlenítõ hatására visszavezethetõ módon a baktériumok elpusztítása révén hat. Viszont sokan nem szeretik, mert egyrészt kiszárítja a bõrt, másrészt csípõ érzést okozhat, fõleg ha frissen borotvált és a borotválás során megkarcolt bõrön alkalmazod.
- Az alumínium vegyületeket nem tartalmazó szerek másik csoportja az izzadságot magába szívó, megkötõ anyagokat, sok esetben természetes ásványi anyagokat (pl. a vulkanikus kõzetként ismert perlitet) tartalmaz. Ezek a kíméletesnek tekintett szerek az izzadás erõs formáiban azonban már kevésnek bizonyulhatnak.
- A természetes- vagy biotermékeket kedvelõknek fontos információ, hogy a zsálya kivonatait tartalmazó deók, illetve a zsályatea fogyasztása is csökkenti az izzadás mértékét.
- A fújható vagy kenhetõ termékek között egyaránt találhatók parabén mentes szerek. Ha lehetséges, célszerû ezeket választanod, ugyanis a parabén jellegû tartósítószerek
(pl. metil-para-hidroxi-benzoát, propil-para-hidroxi-benzoát) arra érzékeny egyéneknél allergiás bőrreakciókat, bőrpirosodást okozhatnak.
- A készítményeken lévõ 24, 48 vagy 72 órán át hatékony jelölés egyfajta indikátora a szerek hatásosságának, persze nyilvánvalóan kevesen terveznek a felkenés követõen 48 vagy 72 órás egyhuzamban történõ használatot zuhanyzás nélkül. Fürdéssel, tusolással értelemszerûen lemosódnak a készítmények a bõrrõl.
- Meglepő, de a Clostridium botulinum baktérium által termelt botulinum toxin az egyéb módszerekre nem reagáló kóros mértékű izzadás kezelésére is alkalmazható,– természetesen orvosi felügyelettel.

Szöveg: Budai Mariann gyógyszerész