Nyomtatás

4 tápanyag babaváráshoz

baba1 lA születendő baba egészségéért a legtöbb várandós nő szinte mindent megtenne. A kismama vitaminokkal kapcsolatban mégis sok tévhit létezik. Az biztos, hogy egyes mikrotápanyagok akár az életet is jelenthetik a baba számára!

Nem elég akkor gondolni a vitaminokkal és nyomelemekkel való megfelelő ellátottságra, ha már megjelent a két vonal a terhességi teszten! Már a pozitív teszteredményt megelőzően két-három héttel, azaz a fogantatás pillanatában számos dolog eldől. Az azt követő napok intenzív sejtosztódása és bámulatra méltó változásai vitaminokat és ásványi anyagokat igényelnek.
Az embrió, és a későbbiekben a megszülető gyermek egészsége szempontjából kulcsfontosságú, hogy rendelkezésre állnak-e a szükséges vitaminok, nyomelemek kellő mennyiségben, már az első pillanattól kezdve.
Folsav hiányában például zavart szenvedhet a velőcső záródása, aminek súlyos következményei lehetnek. A vashiányosan várandóssá váló nőknél valószínűsíthető a terhesség alatti vashiány, ami akár autizmushoz és hiperaktivitás-zavarhoz is vezethet a gyermeknél. Hasonlóképpen fontos a D-vitaminnal, jóddal, többszörösen telítetlen ómega-3-zsírsavakkal való ellátottság is.

Biztosan elég?
A terhesség alatti problémák, köztük a preeklampszia (= terhesség alatti magas vérnyomással és fehérjevizeléssel, esetenként ödémák kialakulásával járó állapot), a terhesség alatti cukorbetegség, a méhen belüli növekedés elmaradása vagy a koraszülés mind az anya, mind a magzat későbbi életét és egészségi állapotát jelentősen befolyásolják. Több mikrotápanyag, köztük a folsav, a D-vitamin, a vas, a jód és a szelén hiánya egyaránt felelőssé tehető az anyát és a gyermeket érintő kockázatok fokozódásáért.
Bár sokan úgy gondolják, hogy a vitaminok és nyomelemek hiánya csak a fejlődő országok, az évente szülő és az éhező nők problémája, a legfrissebb vizsgálati eredmények is rámutatnak arra, hogy bizonyos vitaminok, nyomelemek hiánya igen gyakori a fejlett világban, köztük Magyarországon is. Számos esetben nem áll fenn ugyan súlyos hiányállapot, mindössze az adott mikrotápanyag szuboptimális (= elvárttól kis mértékben elmaradó) szintje mutatható ki, de ez már elegendő lehet ahhoz, hogy egy vagy több terhességi komplikáció rizikója fokozódjon.
Ha rangsorolni kell, akkor a vitaminok tekintetében – a hazai és a nemzetközi ajánlások alapján – a legnagyobb hangsúlyt a folsav (= B9-vitamin) és a D-vitamin pótlására kell(ene) fektetni. A nyomelemek vonatkozásában pedig különös odafigyelést igényel a vassal és a jóddal való optimális ellátottság.
TUDTAD? A terhesség alatti esetleges komplikációk minden ötödik várandós nőt és/vagy megszülető gyermekét érintik. Bár a problémák oka az esetek nagy részében ismeretlen, megelőzésükben szerepe lehet az anya vitaminokkal, ásványi anyagokkal és nyomelemekkel való (nem megfelelő mértékű) ellátottságának.

Folsav-pótlás
A velőcső fejlődési rendellenességeinek (az agyvelő hiánya vagy a gerinchasadék) és számos egyéb rendellenességnek (pl. szívet, húgyutat érintő rendellenességek) megelőzéséhez folsavra van szükség. A velőcső záródása a fogantatást követő 22-28. napok között történik, azaz akkor, amikor a nők jelentős része még nincs tudatában a terhességének. Ezért javasolják a szakemberek, hogy a folsav-bevitelről már akkor gondoskodni kell, amikor a gyermekvállalást tervezi a pár.
A velőcső-záródási rendellenesség Európában 10000 megszületett gyermek közül átlagosan 9-nél fordul elő. Már 30-40 éve nyilvánvaló, hogy ezeknek a súlyos állapotoknak a megelőzésében lényeges szerepe van a folsavnak, ami akár 70 %-kal is csökkentheti előfordulásuk kockázatát.
A hüvelyesekben, a leveles zöldségekben, a brokkoliban, a spárgában és a tojásban is magas a folsav-tartalom. Annak ellenére, hogy a folsav a különféle táplálékokból viszonylag könnyen hozzáférhető, a modern világban is számos terhességet tervező és várandós nő vérében marad el a folsav-szint az elvárttól. Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy az érintettek nem fogyasztják kellő mennyiségben az említett élelmiszereket, másrészt a folsav rendkívül érzékeny vitamin, ami fényre és hőre is bomlást szenved. Ez egyben azt is jelenti, hogy például a (főtt) spárgakrémlevesben alig-alig található folsav.
Csak a nők 3-4 százalékánál megfelelő a folsav-szint
Egy, a német felnőttek körében végzett vizsgálat eredményei arra mutatnak rá, hogy a 18-29 éves nők mindössze 3 százalékánál, illetve a 30-49 évesek 4 százalékánál éri el a szervezetbeni folsav-szint a kielégítő mértéket. Hazánkban is hasonló lehet a kép…
Szükséges a rutinszerű folsav-pótlás!
A folsav velőcső-záródási rendellenességek megelőzésében betöltött kulcsszerepét tudva a szakemberek már a gyermekvállalás tervezésétől kezdve (a fogantatás előtt legalább egy hónappal) javasolják legalább napi 400 mikrogramm folsav szedését, amit a terhesség első 12 hetében javasolt tovább folytatni.
A fogantatás előtti folsav-adagolás megvalósítását nehezíti az, hogy a terhességek mintegy fele nem tervezett. Erre is gondolva külföldön történtek próbálkozások folsavval dúsított fogamzásgátlóval (gondolva azokra, akik a gyógyszer szedése mellett esnek teherbe, és megtartják a gyermeket). Világszerte több mint 80 országban rutinszerűen dúsítják folsavval a lisztet, így a pékáruk fogyasztása (részben) folsav-pótlást is jelent. Noha mindez megoldást kínálhat a velőcső-záródási rendellenességgel született gyermekek arányának csökkentésére, Magyarországon ez (egyelőre) még nem a mindennapi rutin része.
Például: az Amerikai Egyesült Államok vezetése úgy határozott, hogy az élelmiszergyártóknak a gabonaipari termékeket 100 grammonként 140 mikrogramm folsavval kell dúsítani 1998. január 1-től. Egy nemrégiben publikált közleményből az derül ki, hogy a gabonaipari termékek folsavas dúsítása a velőcső fejlődési rendellenességeinek a kockázatán túl a fiatalkori pszichózisok rizikóját is csökkenti.

baba2D-vitamin: a várandóssághoz is kell!
Egyes vizsgálatok alapján a 19 és 24 éves korú nők mintegy harmada D-vitamin-hiányos. Az anyai szervezet D-vitaminnal való nem megfelelő mértékű ellátottsága pedig kedvezőtlenül befolyásolhatja az embrió/magzat/csecsemő csontozatának és fogazatának a kialakulását és fejlődését. Úgy tűnik, hogy ennek meghatározásában a terhesség alatti anyai D-vitamin-szintek döntőbbek, mint a szoptatás alattiak. Minél előbb gondoskodni kell tehát az anya megfelelő D-vitamin-szintjéről!
A D-vitamin-hiányos anyáknál ráadásul gyakrabban fordul elő terhességi toxémia, terhességi cukorbetegség, koraszülés, illetve a megszületett gyermekeknél gyakoribb a kis születési súly és a későbbi életévekben jelentkező asztma.
Mivel a magyar lakosság D-vitamin-ellátottságának mutatói meglehetősen rosszak, a hazai szakmai szervezetek konszenzusos megállapodásukban napi 1500-2000 NE D3-vitamin-szupplementációt javasolnak a kismamáknak, függetlenül attól, hogy napfényes vagy napfényben szegény évszakról van-e szó. Ugyanez a napi beviteli ajánlás vonatkozik a szoptató anyákra is.

Vashiány súlyos következményekkel
A várandósság alatti vérszegénység (= anémia) gátolhatja a magzat fejlődését.
A vizsgálati eredmények alapján úgy tűnik, hogy ebből a szempontból a terhesség első 30 hete a leginkább kockázatos. Ha ilyenkor alacsony a szint, akkor kell elsősorban kis születési súllyal számolni, illetve a későbbiekben ekkor tapasztalható fokozott autizmus-, illetve figyelemzavar-hiperaktivitás- (ADHD) rizikó.
A neves Karolinska Intézet egyik kutatócsoportja számszerűsítette azt, hogy mekkora veszéllyel jár a terhesség alatti vashiányos vérszegénység: több mint hétszeresére nő a koraszülés rizikója, ha az anya vashiányos vérszegénységben szenved. Emellett a kis súllyal való születés kockázata is jelentősen emelkedik, a rizikó majdnem háromszorosára nő.
A svéd vizsgálat eredményei rámutattak arra is, hogy a korai terhesség alatti anyai vérszegénységnek neuropszichológiai következményei is vannak. A korábban anémiás kismamák gyermekeinél 4,9 % az autizmus előfordulási gyakorisága, míg az egészséges kismamák gyermekeinél 3,5 %. Az anya vashiányos anémiája hatására emelkedik az ADHD előfordulási gyakorisága is: míg a vérszegény kismamák gyermekeinek 9,3 %-ánál, addig a többi kismama gyermekeinek 7,1 %-ánál diagnosztizálnak ADHD-t.
Mit tanácsol a WHO?
Mivel az anémia világszerte az anyai és a magzat-, illetve csecsemőkori elhalálozás egyik oka, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) univerzális vas-pótlást javasol a kismamáknak: napi 30-60 mg vasban határozva meg a dózist.
Annál, aki vashiányos, a vasraktárak feltöltése nem megy egyik napról a másikra; körülbelül 2 hónapig tartó kitartó vaspótlás eredménye lehet a vasháztartás rendezése.

Ómega-3-zsírsavak a babáért
Újabban a kismamavitaminok elsősorban halolajból kinyert, többszörösen telítetlen ómega-3 zsírsavakat (pl. eikozapentaénsav (EPA), illetve dokozahexaénsav (DHA)) is tartalmaznak. Az eddigi eredmények elsősorban a terhesség második vagy harmadik trimeszterében való adagolásuk eredményességét támasztják alá. Azon túlmenően, hogy az ómega-3 zsírsavak elengedhetetlenül fontosak az idegrendszer, köztük például a látás fejlődéséhez, úgy tűnik, hogy a nagydózisú halolaj-szupplementáció egyéb előnyökkel is jár. A halolaj-bevitel kis mértékben fokozhatja a gyermeknél a növekedést (a megszületést követően), ugyanakkor az nem vezet gyermekkori elhízáshoz. Egyéb vizsgálatok szerint a harmadik trimeszterben szedett nagydózisú ómega-3-zsírsavak legalább a harmadával csökkenthetik a megszülető gyermeknél a kisgyermekkori asztma és a mindig vissza-visszatérő köhögés gyakoriságát. Egyre több eredmény sorakozik fel tehát amellett, hogy az ómega-3-zsírsavakkal való megfelelő ellátottság hosszú távon is kedvező hatású.

Hogyan válasszunk kismama-vitamint?
• A kismama-vitaminok választéka egyre szélesebb. A személyre szabott termék megtalálásához javasolt a kezelőorvos és a gyógyszerész véleményét kikérni.
• Megbízható gyártótól származó, (el)ismert terméket érdemes vásárolni.
• Ügyelni kell arra, hogy aktuális állapotunknak megfelelő legyen a termék. Fogantatás előtt állunk? Már várandósak vagyunk? Ha igen, akkor hányadik trimeszterben vagyunk? Netán szoptatunk? Válasszunk ennek megfelelően!
• Érdemes az összetevők listáját végigolvasni. Sajnálatos módon a kismamáknak szánt készítmények egy része például egyáltalán nem tartalmaz vasat.
• Pajzsmirigybetegeknél arra is figyelni kell, hogy van-e jód egy adott készítményben, vagy jódmentes a formula.
• Lényeges az előírt adagoláshoz való alkalmazkodás. Dupla vagy tripla dózisok bevétele várhatóan nem fogja a hatást fokozni, ellenben a mellékhatások kockázata nőhet. Ha például valaki a számára javasolt dózis többszörösét veszi be vasból, annak bizony gyomorpanaszok, émelygés, hányás lehet a következménye.
• A kismama-vitamin önmagában nem garancia arra, hogy a megszülető gyermek tökéletesen egészséges lesz. Törekedni kell az egészséges életmódra már a fogantatást megelőzően is!

Dr. Budai Lívia PhD.
szakgyógyszerész

Forrás
[1] Wilson RL. et al. Vitamin and mineral supplementation in pregnancy: evidence to practice. J. Pharm. Pract. Res. 48; 186-192. 2018.
[2] Vitamin supplementation in pregnancy. Drug Ther. Bull. 54;81-84. 2016.
[3] Takács I. és mtsai. Hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek betegségek megelőzésében és kezelésében. Orv. Hetilap. 153. Suppl. 2012.
[4 ]Pränatale Vitamine könnten Autismus-Spektrum-Störungen beim Nachwuchs beeinflussen
www.aerzteblatt.de; 2019. dec. 23.
[5] Frühe Anämie in der Schwangerschaft kann Autismus, ADHS und geistige Behinderungen fördern; www.aerzteblatt.de; 2019. dec. 23.