A lélek jógája

jogaA jóga mint mozgásforma napjainkban közkedvelt rekreációs módszer, amely egyfajta sportágként vált ismertté. Sokan lágy, könnyed mozgásformának írják le, amely a hagyományos sportoknál kevésbé megerőltető. A jóga ugyanakkor nem pusztán testi folyamat, hanem komplex életvezetési rendszer, amely egyszerre nyújt iránymutatást testi és lelki szinten is.

 

A jóga jelentése és célja
Maga a jóga kifejezés szanszkrit eredetű és összekapcsolódást jelent. Valójában az élőlény örök és halhatatlan részének, a léleknek az összekapcsolódását jelenti saját forrásával, a Teremtővel. A jóga kifejezés később más értelmezést is kapott, ám eredetileg a teista vallási hagyomány része, amelynek célja, hogy az élőlény felismerje örök lelki azonosságát és kifejlesztve az istenszeretetet visszamenjen a lelki világba.

A lélek jógája komplex rendszer. Több lépcsőben gyakorolható, így kiaknázhatjuk belső lelki kincseinket, ezáltal jobb közérzetet érünk el és kiegyensúlyozottá válik életmódunk. A teista hagyomány szerint magasabb célja ugyanakkor, hogy a fókuszt a Legfelsőbbre irányítjuk és megértjük, minden tőle származik és minden kapcsolatban áll vele. Az élőlény eredeti kapcsolódási helyzetében „áramkörre kapcsolva”, vagyis a jógába mélyülve tud tökéletesen funkcionálni, hasonlóan ahhoz, mint mikor egy műszaki eszköz áram alatt jól működik, és amikor nem, akkor működésképtelen.
A lélek jógája a testi jógagyakorlatok végzésének alapja is. Hiszen a gyakorlásnak kell hogy legyen egy meghatározott célja, s ebben a mozgásformában elengedhetetlen a lelki harmónia. Mindez tapasztalható a hajlékonyságon, és az egyensúlygyakorlatok megtartásán keresztül. Ezekhez elmélyülés, nyugodt koncentráció szükséges.

A teljes jógarendszer alkalmazásának köszönhetően a napi rutin rendezetté, az elme pedig békéssé válik, így az intelligencia átveszi az uralmat a test és a csapongó, sokszor ok nélkül depressziót is okozó elme felett.

A nyolcfokú jógarendszer
A jóga teljes formája közel sem egyenlő a különböző testgyakorlatok végzésével. Az ashtanga vagy nyolcfokú jógarendszerben pl. egyetlen lépcső, egészen pontosan a harmadik, foglalkozik egyedül az úgynevezett ászanák végzésével, vagyis a jógapozíciók felvételével és határozott idejű kitartásával. A jógarendszer többi lépcsőfoka a káros anyagok elkerülésének lehetőségét, a hasznos dolgok életmódba való beépítését és a légzőgyakorlatok helyes végzését tárgyalja (1-4. szint). Magasabb szinteken az érzékek harmonizálása, a koncentráció, a folyamatos meditáció és a transz állapota tapasztalható (5-8. szint). Mindez együttesen szükséges ahhoz, hogy valaki a jóga szakértőjévé váljon és elérje a spirituális fejlettség legmagasabb fokát.

A teljes jógarendszer alkalmazása, szemben a puszta testgyakorlatokkal, azt eredményezi, hogy az ember életvitelét, étkezését, alvását, beszédét és gondolatait is kiegyensúlyozza a jóga filozófiája szerint. Ennek köszönhetően
● a teljes napi rutin rendezetté, az elme pedig békéssé válik, így
● az intelligencia átveszi az uralmat a test és a csapongó, sokszor ok nélkül depressziót is okozó elme felett.
● Tudatossá válhatunk arról, hogy az ember nem egyenlő anyagi testével, hanem az élőlény valójában a testben lakozó és örökké vándorló lélek.
Ez a valódi önazonosság megtalálása, amely hosszútávon belső békét, erős megnyugvást és jellemerősödést adhat. A lelki jóga gyakorlásához egyébként kissé sarkosan mindenféle önismeretet elősegítő gyakorlat, filozófiai könyvek olvasása és elemző beszélgetések is hozzátartoznak, magasabb szinteken azonban az ember kikapcsolja a folyamatból az ént, vagyis önmaga keresése helyett inkább a forrása keresésével foglalatoskodik.

A lélek-jóga 3 lépcsője
A nyolcfokú rendszer mellett létezik a jógafolyamatoknak egy hármas felosztása is. Ezek a lelki jógafolyamatok különböző szemléletmódokat tükröznek és ugyannak a megvalósítási folyamatnak az egymást követő állomásai.
● A legegyszerűbb a karma-jóga (a cselekvés jógája), amely két kisebb folyamatra a karma-kánda és karma-jóga folyamatára osztható. Ez elsősorban a napi életvitelre kiható folyamat. A karma-kánda működésének elve, hogy az ember részben saját céljainak megfelelően és saját hasznára, örömére végez valamilyen tevékenységet, és az ebből származó haszonból tesz felajánlásokat. A karma-jóga már magasabb szintet képvisel, amikor is magát az egész munkafolyamatot a Teremtőnek ajánlják. Nem csupán a tetteink gyümölcséből adakozunk ekkor, hanem tudatosan egy felsőbb célért végezzük a tevékenységeket. A karma-jóga két arca tehát elsősorban a napi tevékenységek végzésének módjára és az azt átható mentális folyamatokra hat ki.
● A dzsnyána-jóga vagy ghjána-jóga (a tudásszerzés jógája) egy elvontabb, magasabb szint, amely a minket körülvevő világ elemző tanulmányozásából jön létre, s egyfajta tudományos megértése az anyag fölötti, transzcendens lelki tartalmaknak és magának az emberi léleknek. Ez a folyamat rendkívül kedvező hatású.
● Ennél is magasabb szintű azonban a bhakti-jóga (odaadás és szeretet jógája) folyamata, amelynek célja, hogy az ember megértse kapcsolatát a Legfelsőbbel. Az ilyen ember mindent az Úr örömére végez, ami a lélek számára is a legnagyobb boldogságot adja. Ennek oka, hogy az örök lélek sohasem lesz elégedett átmeneti dolgokkal. A magához hasonló kezdet- és vég nélküli dolgokban képes csupán meglelni a tartós boldogságot. Az így végzett tettek egyébként lelki tettek, vagyis visszahatás nélküli, karma-mentes tevékenységek.
Míg a karma-jóga részben kihat a test tetteire, a dzsnyána pedig a gondolkodásmódra, addig a bhakti-jóga tisztán a lélek jógája. Ezen folyamatok együttes végzése nem csak lelki, hanem azon keresztül kihatva testi egyensúlyt is hoznak az ember életébe.

Bárki, aki megismeri a jóga valódi mélységeit, megértheti, hogy az összekapcsolódás tudománya több mint puszta testgyakorlás, s olyan komplex önismereti és edzésrendszerhez jut, amely által megtapasztalható a valódi lelki boldogság és a tartós testi egészség is.