×

Figyelmeztetés

JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 62

Mire képes a sportoló, ha nő?

Egymás után jelentek meg tudományos közlemények, cikkek, amelyek azt hirdették, hogy a nők biológiailag kisebb értékűek, mint a férfiak, ezért ne sportoljanak, főleg ne versenyezzenek. Nehogy még csak gondoljanak is arra, hogy magas szinten terhelhetők és a teljesítménysportról eleve mondjanak le. Nő ne versenyezzen – még akkor sem, ha szeretne.

 

A századforduló után, az 1920-as években megindultak a tudományos kutatások a két szervezet különbségeinek feltárása érdekében. A sport és a testnevelés szempontjából ezek közül a leglényegesebbek a következők:

• mindkét nem 12-14 éves korig azonos működési szinttel rendelkezik, ettől kezdve – néha előbb – csökken a lányok teljesítménye a fiúkéhoz képest.

• a teljesítőképesség 16-19 éves korban eléri a maximumot a lányoknál, a fiúknál 20-22 éves korig növekszik.

• a férfiak edzhetősége jelentősen felülmúlja a nőkét.

• a férfiakhoz képest átlagosan 60 százalékosnak becsülik a felnőtt nők erejét (Hettinger). Egyenlő nagyságú – keresztmetszetű – izomszövet, egyenlő mechanikai feltételek mellett a nő a férfi erejének 78 százalékát tudja kifejteni.

• az átlag felnőtt férfi csontjai nagyobbak, mint a nő csontjai. A férfi izomzata tömegesebb, nehezebb, a csontra gyakorolt húzása nagyobb. Ez elősegíti a nehezebb, masszívabb csontfejlődést.

• a növekedés a nőknél gyorsabb. A lányok a fiúknál átlagosan 2,24 évvel előbb érik el a maximálisan gyorsuló növekedési periódust. A pubertáskor kivételével a férfiak magasabbak.

• a felnőtt férfi 20-25 százalékkal nehezebb. A felnőtt nőnek 3-5 kilóval több a bőr alatti zsírpárna súlya.

• a szerkezeti különbség miatt a szervezet működése is különböző.

 

A kisebb női szív és szűkebb mellkas miatt viszonylag korlátozottabb a szív és a tüdő működésének lehetősége. Az izomerő különbsége is a kisebb izomtömegből ered és nem a nemek közötti különbségből.

 

Most vizsgáljuk meg a női nemnek és a sportolásnak speciálisan összefüggő kérdéseit:

egy régebbi felfogás szerint a menstruáció alatt a nagy erőkifejtés – edzés, versenyzés – nem volt ajánlatos. Ma már tudják, hogy ez az álláspont megdőlt, és a nők korszerű higiéniai eszközeikkel nyugodtan mozoghatnak. A legerősebb vérzés stádiumában a nagyon erős terheléstől azért tartózkodjanak a hölgyek. Például az erősportok (súlyemelés, erőemelés, testépítés, szkander) űzése ilyenkor nem javallt. A korszerű tamponok lehetővé teszik az úszást is a menstruáció alatt.

 

A fittségi edzés a vérpangást megelőzi. Ez ugyanis a menstruációs kellemetlenségek leggyakoribb oka. A fájdalmas havi vérzés általában a gyenge hasizom következménye. Gyakran pszichés okok is közrejátszanak. Ezek azonban nem okoznak nagymértékű teljesítmény-csökkenést, hacsak nincsenek erős fájdalmak. Ilyenkor – mint már említettem – nem tanácsos olyan mozgásokat gyakorolni, amelyek erőteljes haspréssel járnak.

Kísérletet végeztek, ahol azt tették a vizsgálat tárgyává, hogy menstruáció előtt, alatt és után a nők teljesítőképessége milyen. A mérések azt mutatták, hogy a teljesítmények a menstruáció előtti napokban a leggyengébbek. A női szervezet szinte valamennyi szervrendszerét érintő ciklustól függő hullámzás az edzéssel kedvezően befolyásolható. Az individuális különbségek a rendszeresen sportoló nők körében sokkal kisebbek, mint a nem sportoló nők esetében. Ez egy rendkívül fontos és tanulságos megállapítás.

 

A nő, szépségével, üdeségével, fittségével nem tündökölhet, ha nem kell, hogy tündököljön. A fitt nő és a soha nem mozgó nő között fantasztikus a különbség. Ezt a jóléti országokban ma már mindenhol tökéletesen megértették, elfogadták, és tesznek is érte. Hazánkban, sajnos – tisztelet a kivételnek –, a nagy többség még a megértés stádiumában sincs. Tudom, idő és pénz kérdése is mindez. Alapjaiban azonban ez – és ezt váltig vallom – tudati kérdés. Nem kell ahhoz pénz, hogy lemenjünk egyet futni, gimnasztikázni, sétálni. Kevés pénz kell ahhoz, hogy túrázni menjünk a családunkkal, baráti körünkkel. A természeti sportok űzése már hazánkban sem pénzkérdés. S még nem beszéltem a lakásban, kertben elvégezhető mozgáslehetőségekről. Nyitott ablak mellett a mozgás – gyönyörűség!

 

A fitt nő fogalmához nemcsak a mozgás, hanem az egészséges táplálkozás is hozzátartozik, sőt, döntő fontosságú. Bár szem előtt kell tartani azt a mondást, hogy „nem teheted edzetté magad”. Ahhoz rendszeresen sportolni kell, hogy a korszerű táplálkozás mellett a testi-lelki harmónia is megvalósuljon. Ezek mellett a mentálhigiéné is nagyon fontos. Nem kell itt külön hangsúlyoznom, mit tesz (mit tenne) egy nő életében a szauna, a szolárium, a masszázs, a smink, a hajkozmetika, az öltözködés, egyáltalán a fitt image kialakítása.

 

Versenyezzenek-e a „fittségi sportolók” kategóriájába tartozó nők? Sportfiziológusok szerint a nőt a keringési-légzési működés, míg a férfit a nagyobb izomtömeg jellemzi inkább. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a keringési-légzési működésre alapozott teljesítményekben a nő inkább megközelítheti a férfiak teljesítményét, mint az erő jellegűekben. Számtalan utcai futóversenyen látom a nők kimagasló teljesítményeit. Nem a legkedvezőbb alkati adottságok mellett is állóképességben példamutatót tudnak nyújtani. Akaraterejük, küzdőképességük, kitartásuk sokszor bámulatra méltó. Balaton-átúszásnál, öbölátúszásnál láttam, tapasztaltam hallatlan monotóniatűrésüket.

 

Leszögezhetjük, hogy a nők állóképességi összetevői vetekszenek a férfiakéval. Csak végig kell gondolni, hogy a nemzetközi élvonalhoz tartozó futó, úszó, gyorskorcsolyázó, evezős, kajakozó, női versenyzők a férfiakéhoz közelítő felkészülést vállalnak és valósítanak is meg. Eredményeik is ehhez hasonlóan alakulnak. Fantasztikus például a maratoni távon elért fejlődésük az utóbbi évtizedben. Néhány kiragadott példa jól utal arra, hogy főleg az állóképességre épülő sportágakban nagyon jók a lehetőségek a fittségi sportolónők előtt.

 

Dr. Jakabházy László

Testnevelési Egyetem Rekreáció Tanszék