A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az Európai Friss Kalandok kampány részeként zöldség- és gyümölcsnapot hirdet június 17-ére, amikor mindenkit arra buzdít, hogy egy napon keresztül minden étkezésre zöldséget és gyümölcsöt vagy belőlük készült fogást fogyasszunk! Szóljon ez a nap a hazai zöldségekről és gyümölcsökről, ezek jótékony hatásairól, valamint a magyar mezőgazdaságról, a tudatos vásárlásról!

A nem elegendő zöldség- és gyümölcsfogyasztást az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének felmérése a 10 legjelentősebb kockázati tényező közé sorolja, amelyek súlyos betegségek kiváltó okai lehetnek (daganatos-, szív-és érrendszeri megbetegedések stb.)
A zöldségek és a gyümölcsök ugyan már kis mennyiségben is rendkívül hasznosak, de a WHO napi 400 gramm fogyasztását javasolja fejenként. Magyarországon átlagban kb. 260 gramm jut egy főre.
Egyre több országban ismerik fel a zöldség- gyümölcsfogyasztás alapvető fontosságát, és dolgoznak azon, hogy változtassanak az egészségtelen táplálkozási szokásokon.
A NAK elkötelezett ebben a kérdésben, hiszen az egészségügyi hatások mellett a hazai mezőgazdaságra is jótékony hatása lehet, mert fokozza a keresletet a jó minőségű, hazai termékek iránt.
A zöldség- és gyümölcsfogyasztás jelentőségét mutatja az is, hogy az ENSZ Közgyűlése 2021-et a zöldség- és gyümölcs évének nyilvánította.

Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Szinte minden diéta alapelve, hogy együnk minél több zöldséget. Nem mindegy azonban, hogy melyiket választod, sőt, még az sem, hogyan készíted el őket!

Imádunk grillezni! A nyári esték legjobb programja, amikor begyullad a tűz, és rákerülnek a rácsra a válogatott finomságok, hogy aztán egy egészséges lakomát csaphassunk belőlük!

A nyár azért is kedvenc évszakunk, mert szinte hétről-hétre újabb és újabb ízletes és egészséges gyümölccsel ajándékoz meg. A színek, ízek illatok orgiája a pohárban is igencsak jól mutat.

Sokféle legenda övezi a mangalicahúst, és ez nem is csoda, hiszen finom, és tápértéke miatt is érdemes minél gyakrabban fogyasztani!

• A mangalica sajátosságát a zsírja adja, és ezt a neve is jelzi, mivel magyarul a mangalica szó hallatán a zsírsertésre lehet asszociálni. Ezek az állatok nagyon erőteljesek és egyes betegségekkel szemben sokkal ellenállóbbak.
• A mangalica háromszor tovább él, mint egy normál egyed, és ez idő alatt bőre alatt nagyon magas zsírtartalmú szalonnát növeszt. A zsír a bőre alól lágyan beivódik húsába, különlegesen ízletessé téve. Zsíros húsa ideális sonkakészítéshez is, mivel különösen alkalmas szárításra és lassú, tartós érlelésre, lehetővé téve ezzel a különleges ízű, ínyenc termékek előállítását.

Az elmúlt években több régi fajtát újra felfedeztünk. Az állatok közül ilyen a mangalica, amelynek húsát több okból is megéri minél többször fogyasztani, és nemcsak azért, mert finom!

A mangalica ősi magyar zsírsertés, kistestű, vékony csontozatú állat, és könnyen felismerhető göndör szőrköntöséről. Főleg az ország középső részén volt elterjedt.
1833-tól a szerb sumadia sertéssel történt a fajta nemesítése.
A mangalica a múlt század második felétől mintegy 100 éven keresztül európai hírt és rangot jelentett a magyar sertéstenyésztésnek.

A táplálkozási trendek, ajánlások mintha évente változnának, tudósok, orvosok, ma már influenszerek és bloggerek is megmondják, mit is tegyünk a tányérunkra és a poharunkba. Összegyűjtöttük, mik lesznek a gyártók szerint a top trendek 2020-ban.

A sertés szinte minden részét elkészíthetjük, akár hagyományos magyar fogásokat, akár modern recepteket választunk. De melyik rész mire jó leginkább?